Április 24-én, csütörtökön 17 órától dr. Takács Dóra egyetemi docens A rohonci mészárlás ábrázolása a kortárs osztrák irodalomban címmel tart előadást szabadegyetemünkön.

Április 24-én, csütörtökön 17 órától dr. Takács Dóra egyetemi docens A rohonci mészárlás ábrázolása a kortárs osztrák irodalomban címmel tart előadást szabadegyetemünkön.
A Német Birodalom területén elsőként Burgenlandból, azon belül is Boldogasszonyról (Frauenkirche) űzték el a zsidókat 1938 márciusában, nem sokkal az Anschluss után. Ausztria legkeletibb tartománya mintegy „kísérleti terepe” volt a nácik zsidók elleni fellépésének, s miután nemzetközi tiltakozás nem követte, az antiszemita intézkedések egyre fenyegetőbbé váltak. Burgenland zsidó lakossága nagyrészt elpusztult, kisebb részük külföldre menekült, de vissza szinte senki sem tért közülük a háború után. Hogyan viszonyultak az osztrákok saját zsidóságukhoz 1920 és 1945 között? Mennyire vert gyökeret körükben a nemzetiszocializmus eszméje és mekkora felelősség terheli Ausztriát a holokausztért? Burgenland példáján erről szól a beszélgetés, amely számos megdöbbentő eseményt és információt tartalmaz. Vendégünk a magyar származású történész, dr. Gerhard Baumgartner, az Osztrák Ellenállás Dokumentációs Központja (DÖW) korábbi tudományos igazgatója.
Zeitler Ádám rabbijelölt, doktorandusz a Lauder Javne Zsidó közösségi iskola főigazgatójának előadása
Március 6-án, csütörtökön 17 órától könyvbemutatóval egybekötött előadással indul tavaszi szabadegyetemünk. Dr. Toronyi Zsuzsanna, a Zsidó Múzeum és Levéltár főigazgatója Darvas István főrabbival, Szombathely rabbijával tart előadást A Szent egylettől Hollywoodig címmel.
A Darvas István-Toronyi Zsuzsanna szerzőpáros „Ahogy a hegyen mutattam…” című könyvüket is bemutatja. A kiadvány különlegessége, hogy Darvas István szövegeihez
Toronyi Zsuzsanna kiválasztott egy-egy tárgyat a Múzeum gyűjteményéből, s ezekről írt olyan miniesszéket, amelyek révén az adott tárgy az adott hetiszakasszal mintegy „párbeszédbe” lép.
A könyv a helyszínen megvásárolható!
2025. február 3-án Szombathelyre látogatott Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. A vasi megyeszékhelyen munkavacsorán találkozott Nyugat-Pannónia világi és egyházi vezetőivel. Az ökumené jegyében szervezett találkozóra a katolikus és a protestáns felekezetek képviselői mellett meghívást kapott a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnöke is. Sugár Judit köszönetet mondott azért, hogy Sulyok Tamás a holokauszt 80. évfordulója alkalmából felkereste az auschwitzi haláltábor helyén kialakított emlékmúzeumot, koszorút helyezett el az úgynevezett halálfal előtt, és mécsest gyújtott a magyar áldozatok emlékére, kifejezve ezzel együttérzését és azt a meggyőződését, hogy az elpusztított életeket sem felejteni, sem pótolni nem lehet. A hitközség elnöke arra kérte a köztársasági elnököt, tegyen meg mindent az előítéletesség visszaszorítása és az antiszemitizmus újabb térhódítása ellen.
Világosságot gyújtani a sötétségben, ez ma nem csupán zsidó feladat – mondta a hatodik hanukai láng meggyújtása előtt Szombathely rabbija.
Megújult a szombathelyi zsidó temető ravatalozója. Szigetelték a lábazatot, vakolták és festették az épület külsejét. A felújítás a MAZSIHISZ támogatásával valósult meg. A későbbiekben a ravatalozó belső tereit és a temető kerítését és rendbe hozatná a Szombathelyi Zsidó Hitközség.
A Szombathelyi Zsidó Hitközség két képviselője, Sugár Judit elnök és Spiegler Tibor, a hitközség tagja, helytörténeti gyűjtő voltak a Nyugat.hu podcaststúdiójának vendégei a közelmúltban. A hitközség tagjai még évekkel ezelőtt úgy döntöttek, kitárják a kapukat és megmutatják a szombathelyieknek, hogyan próbálják megtartani megélni zsidóságukat, és elhatározták, igyekeznek közelebb vinni a zsidó kultúrát és vallást az emberekhez. Megannyi program, kiállítás valósult meg a szervezésükben, a Zsidó Udvar pedig ikonikus helyszíne lett a Savaria Történelmi Karneválnak. Megőrizni az elődöktől kapott örökséget, hozzátenni valamit a világhoz: ez a célja a közösségnek.