Körmenden márványtábla és stilizált, fotókerámiákkal borított kapu idézi fel az egykori zsidó lakosok hétköznapi és hitéletének, majd elhurcoltatásának legfontosabb helyszínét és momentumait. Idén nemcsak rájuk, hanem a város egyik meghatározó, szintén zsidó származású személyiségére, Körmendi Gergő Samura is emlékeztek. A rendezvényen a Szombathelyi Zsidó Hitközség tagsága is képviseltette magát.
A táblát még 1990-ben helyezte el a leégett zsinagóga helyén álló tömbház falán a városi tanács, a kék-fehér színű, korabeli fotók alapján mintázott porceláncsempés kapu – Polgár Ildikó keramikusművész alkotása – pedig a háború idején itt kialakított gettó bejáratát szimbolizálja.
Itt évente néma főhajtással, ötévente pedig nagyobb rendezvénnyel emlékeznek meg az elhurcolt és nagyrészt a holokauszt áldozatává vált, vissza nem tért körmendi zsidóságról. Idén a Pro Körmend Városszépítő Egyesület szervezte az eseményt, melynek résztvevőit Tompa László elnök, önkormányzati képviselő köszöntötte. A főhajtás előtt Szabadi István református lelkész olvasta fel a 23. zsoltárt héber, majd magyar nyelven, békességet kívánva minden emlékezőnek, akik ezután elhelyezték köveiket, virágaikat a kapu talapzatán.
A városszépítő egyesület kezdeményezte egy emléktábla felavatását a nagy hírű körmendi orvos, dr. Gergő Samu halálának 90. évfordulója alkalmából. Ezt a szülőháza bejárata mellett, a főtér sarkán álló patinás épület falán helyeztek el. Céljuk az volt, hogy a város jeles szülöttjéről, munkásságáról, emberi nagyságáról az utókor számára is nyomot hagyjanak, eléjük példát állítsanak.
Bebes István polgármester szerint fontos megemlékezni olyan emberekről, „akik a város hírét vitték a nagyvilágba, alkottak, tettek és létrehoztak fontos dolgokat”.
De ki is volt Gergő Samu? Grünbaum Sámuel néven látta meg a napvilágot a neves orvosfamília tagja (később katolizált, sírja a Rábavidék című újság 1928. január 15-i számának tanúsága szerint a körmendi régi temetőben lévő családi kriptában található). Édesapja, dr. Grünbaum Emánuel (a Geni.com családi adatbázisban úgy is, mint „Manó”; más forrás szerint Náthán) a 19. század közepén praktizált Körmenden, a családnak a város életében, sőt a gyógyászat egészében betöltött meghatározó szerepéről több kiállítás is tanúskodik. (2011-ben a Körmendi gyógyítók, illetve 2014-ben A nagy háború és Körmend című helyi tárlaton, sőt részben – fia, dr. Gergő Imre sebészorvos találmánya, a röntgenautó révén – a szombathelyi Smidt Múzeumban is megismerkedhettek velük az érdeklődők.)
A városszépítő egyesület elnöke beszédében szintén kiemelte Gergő Samu közéleti aktivitását (alapítója volt a kórháznak, a tűzoltó egyesületnek, tagja a Vöröskereszt Egyletnek, a római katolikus iskolaszéknek, a polgári iskola gondnokságának, az óvoda felügyelőbizottságának, megyei és járási orvosként praktizált). „Mint orvos – írja a Rábavidék – a szívjóságnak, az önzetlenségnek megtestesítője volt. Szegényektől nem fogadott el díjat, sőt az arra rászorulókat orvossággal is megajándékozta.” Mindezek elismeréseként kapta meg 1914-ben Ferenc Józseftől a Körmendi előnevet.
Szerző: Kalcsics Ildikó