A Szombathelyi Zsidó Hitközség 11 zsidó ünnepet tart meg egy évben, de jóval több van. A Vas Népe újságírója ezekről beszélgetett Márkus Sándorral, a hitközség elnökével. 
A legfontosabb ünnepünk a szombat, a sábát. Ez a hét csúcspontja. Pihenőnap, s mint minden ünnepünk, a megelőző nap estéjétől aznap estig tart. E nap lényege a pihenés, az Örökkévalóra való emlékezés és az ő törvényeinek a tanulmányozása. A pihenő nap egyik lényeges üzenete a vallásos zsidók számára, hogy felismerjék: az Örökkévaló mindennek teremtője és fenntartója, hiszen e napon ők maguk semmit sem alkotnak A szombatnak szigorú előírásai vannak. Tilos a főzés, sütés, takarítás, borotválkozás, tűz és gyertyagyújtás, dohányzás, vagy valaminek vitele az utcán. Ez az elmélkedés, a családi együttlét napja. Ünnepi vacsorát eszünk együtt a családdal, annak is van szertartása, de az ételeket előző nap készítjük el.
Márkus Sándor néhány, csak szeptemberben megtartott zsidó ünnepről is beszélt. Rós hásáná, az év kezdete (feje) a zsidó zsinagógai újév. Az ő naptáruk és időszámításuk eltér a miénktől. Az idei év a zsidóknál az 5776. év, ez a szeptemberi ünnep az év fordulójára esik, átlépnek majd az 5777. évbe. Ezen a napon dől el ki kapjon hosszú életet, egészséget és mindenféle jót magyarázza Márkus Sándor. Ilyenkor hagyományosan édes ételeket fogyasztunk, mint amilyen a mézbe mártott alma. Az almát az édesanyám egy kicsit meg szokta sütni, nagyon finom. Ez egyben a kürtharsogás napja is. A Tóra így nevezi az ünnepet, mert az esemény nagyon jellemző tartozéka a sófár, egy ősi zsidó hangszer, amely egy egyszerű kosszarv, melyet fújva szólaltatnak meg. A Talmud szerint ez a kosszarv emlékezteti a zsidókat arra a kosra, amelyet Ábrahám feláldozott fia helyett.
Márkus Sándor egy másik szeptemberi ünnepre tér át: a Jóm kippur, a bűnvallás, az engesztelés napja talán a legnagyobb ünnep a zsidó kultúrában. Nagyságát mi sem bizonyítja hitelesebben, mint maga a zsidó társadalom, amely egy teljes hónapot és még tíz napot szentel az ünnepre való felkészülésre. Az ünnep a zsidó év legkomolyabb napja. Ezen a napon nyerhetünk engesztelést az elmúlt év vétkeiért, ha megtéréssel és jó elhatározással fordulunk az Örökkévalóhoz. Ez volt az egyetlen nap, amelyen a főpap kimondhatta Isten nevét. Mondani mondjuk, hogy isten, de leírva Örökkévalónak nevezzük. Ezen a napon tilos az evés, ivás, mellette más korlátozások is vannak. Nem lehet mosni, mosakodni, bőrből készült cipőt viselni. No és tilos a házasélet is. A következő ünnep viszont ennek éppen ellentettje, mert vidámsággal, könnyedséggel van tele. Szukkót a Sátrak ünnepe. Több vidám vallási szertartás, sok ének és tánc kíséri, ez egy igazi örömünnep. Kifejezi az Örökkévaló gondviselésében való bizakodást és hitet. Ez több napos ünnep, ilyenkor Izrael földjén honos gyümölcsöket fogyasztunk. Azt éljük meg, ahogyan a Mindenható a pusztában gondoskodott népéről, úgy ezután is fog.
Forrás: vasnepe.hu / Fotó: Szendi Péter, Spiegler Tibor