Tamás könyve

Rendhagyó előadás helyszíne volt a Zsidó Hitközség május 31-én: a Mesebolt Bábszínház élőszínházi produkcióját hozta el a közösségbe. A Tamás könyve az 1944-ben elhurcolt és Auschwitzból soha vissza nem tért, akkor 17 éves Habermann Tamás története, akinek rövidre szabott életéről, egyáltalán létezéséről csak évtizedekkel később szerzett tudomást féltestvére, Habermann Anna Mária. A történetben ő kísérli meg felfejteni a múlt szálait, amelyeket apja minden igyekezetével megpróbált előtte elhallgatni, s talán magában is eltemetni.

babszinhaz

A darab középiskolásoknak készült, amolyan tanteremszínházi előadásnak, emiatt a főszereplő sem érett asszony, hanem egy tizenéves lány. A zsidó származására ráébredt Annamari története szíven találta a közönséget: nemcsak azért, mert a családon belüli elhallgatásokról – „vannak dolgok, amikről jobb nem beszélni” – mindenkinek vannak tapasztalatai, hanem mert itt a titok Tamás zsidó származásával és a holokauszttal függ össze. A gyermekét a kirekesztettségtől, megbélyegzéstől megóvni akaró szülő példája ismerős ebben a közösségben, ahogy ez az előadás után következő beszélgetésből is kiderült. Többen elmesélték, hogyan tudták meg zsidó származásukat.

tamas_konyve

Tamás könyve valóban létezik, a fennmaradt fényképek, apa és fia levelezése mellett Habermann Anna Mária gondolatai egy igényes, szép kötetben is megjelentek. A könyvet a bábszínház igazgatója fedezte fel, s a bajai történet annyira megérintette, hogy színpadon is szerette volna viszontlátni. Így született meg ez a különleges előadás, amelyben apa és lánya mellett egy arc nélküli báb is szerepet kap – talán a tabu, talán maga Tamás? Ezt a nézőkre bízzák a színészek, akik a darab végén finoman beszélgetést provokálnak, s arra is megkérik a közönséget, hogy a szereplőket állítsák össze egy fényképre, úgy, ahogy apát és lányát képzelik el egy év múlva. A hitközség fotóján Annamari és édesapja megbékélt egymással és a múlttal, őrzik Tamás emlékét – nincs többé titok, mert BESZÉLNI KELL!

Szerző: Tanai Ibolya

This entry was posted in Nincs kategorizálva. Bookmark the permalink.

Comments are closed.