Három helyszínen avattak botlatókövet Szombathelyen a minap, de gyakorlatilag nincs olyan hét az országban, hogy ne kerülne újabb darab egy egykor elhurcolt zsidó polgár utolsó szabad akaratából választott lakóhelye elé. Apró réztábla, amely nem hivalkodik, de kellően feltűnő, és amelyből már 900 van az országban.
A Szombathelyi Zsidó Hitközség által szervezett eseményen dr. Stadler Izidor, dr. Dános Emil és dr. Várady Pál életét idézte fel a közösség: a járdába süllyesztett, visszafogott, mégis jól észrevehető kövek megőrzik nevüket az utókor számára. Sugár Judit, a hitközség elnöke kiemelte, hogy most egy 2019 óta tartó folyamatot sikerült lezárni. A már meglévő négy szombathelyi botlatókő mellett ezúttal három további helyszínen helyeztek el kis táblákat, jelentős segítséget kapva a kivitelezésben a SZOVA Zrt.-től. Szavai a közösség összefogását, az áldozatok iránti felelősséget és az emlékezés fontosságát hangsúlyozták.
Tóth Kálmán önkormányzati képviselő, frakcióvezető beszédében rámutatott, hogy a „botlatókő” elnevezés metaforája arra készteti az embert, hogy megálljon és elgondolkodjon a múlt borzalmain. Felhívta a figyelmet, hogy a nevek mögött mindig emberek és sorsok állnak, és ezért fontos, hogy az emlékező kövek kapcsán ne csak a feliratot lássuk, hanem az emberi történeteket is ismerjük. Egy film példáján keresztül kiemelte a közösségi emlékezés jelentőségét, majd mindenkit arra buzdított, hogy ismerje meg a három tragikus sorsú szombathelyi polgár életét. Mindhárom helyszínen kaddist is mondtak a jelenlévők Márkus Sándor tiszteletbeli hitközségi elnök, valamint Zeitler Ádám vallási vezető irányításával.
Gunter Demnig szobrász még az 1990-es évek elején kezdte összegyűjteni a náci üldözés áldozatainak adatait, és elkészítette a „felejtés útjába álló” emlékező macskaköveket, amelyeket a meggyilkolt személyek utolsó szabadon választott lakhelye elé, a járdába süllyesztett. Az első köveket 1994-ben mutatta be Kölnben, Magyarországon pedig az első ilyen emléktáblát 2007-ben Budapesten helyezték el.
A szombathelyi kövek révén az utókor már biztosan nem felejti el dr. Stadler Izidort, a jelentős vagyonú és közéleti szereplő ügyvédet, dr. Dános Emilt, a város gazdasági életében aktív jogtanácsost és dr. Várady Pált, a gyermekorvost, akiknek életrajzát Mayer László levéltáros ismertette az eseményen. Ahogy arra a helyszínen fény derült, nem minden botlatókő közösségi kezdeményezés eredménye. Dr. Váradi Pálnak a korábbi szombathelyi jegyző, dr. Kaczmarski János kívánt emléket állítani, aki személyes kötődéséről is beszélt. Mint mondta: egy rokona egész életében őrizte annak történetét, hogy Váradi Pál mentette meg őt koraszülöttként, és kérte, hogy egyszer majd köszönje meg ezt helyette. Az említett rokon értelemszerűen gyermekkorában nem tudott segíteni Váradi Pálon és családján, ezért dr. Kaczmarski János most a botlatókővel szeretné pótolni az elmaradt köszönetnyilvánítást.
A botlatókövek a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület jóvoltából, a MAZSIHISZ támogatásával készültek el az eredeti ötletgazda németországi műhelyében. Az egyesület célja végsősoron az, hogy minden kő és az általa megidézett élet részletesen felkerüljön a települések honlapjára és térképeire, és a lehető legtöbb információhoz hozzáférhetővé váljon, azaz létrejöjjön egy széles körben megismerhető adatbázis.
szöveg: Haitzmann Ágnes
fotó: Nagy Jácint /Savaria Fórum