Tíz éve, 2013-ban nyitott ki először a Zsidó udvar Szombathelyen, a Savaria Történelmi Karneválon. A Zrínyi utca 17-ben – és a közeli imateremben – az idén is sokféle nívós esemény várja a karneválozókat: a koncertektől a nyitott szombatfogadáson át a kultúrtörténeti előadásig és a hummuszkóstolásig.

A programot kezdettől szervező Szombathelyi Zsidó Hitközség most először tartott a Zsidó udvar kínálatáról sajtótájékoztatót. A Zrínyi utca 17-ben – az egykori zsidó elemi iskola ma a Zsidó Kultúra Háza, ahol a Szemtől szemben kiállítás is látható – Sugár Judit, a hitközség elnöke mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy tíz éve ifj. Polgár Tibor és Kulhay András ötlete volt, hogy karneválidőben nyissák meg az épület hangulatos udvarát a közönség előtt. Az ötlet bevált.

Kultúra, vallás, Izrael 75

A kultúra, a vallás és a 75. születésnapját ünneplő Izrael Állam bemutatása-köszöntése köré szerveződnek a programok augusztus 24-étől 26-áig. Az első nap délutánján Pados Gábor, az Irokéz Gyűjtemény tulajdonosa nyitja meg az Új Irokéz Galériában azt a kiállítást, amely elsősorban a képtári gyűjtemény  zsidó kötődésű alkotásaiból válogat. A 75 éves Izrael Államot köszöntő tárlat anyagának összeállítására Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész kapott fölkérést, a Vasváron őrzött vasi képzőművészeti gyűjteményre is alapoz.

Bíró Esztert Jávori Fegya kíséri, jön Kukorelly Endre

A Zsidó udvar zenei, irodalmi kínálatáról a szervezőtársnak fölkért Katona Izabella beszélt. Csak néhány név a programból: énekel Bíró Eszter – akit ezúttal Jávori Fegya kísér –, lesz Péterfy Bori & Love Band-koncert; föllép a David Klezmer Quintet; ígérkezik beszélgetés Kukorelly Endrével, Veiszer Alindával (most nem ő kérdez, hanem ő kap kérdéseket).

Hajtogassunk újévi almát!

Budapestről érkezett a csütörtöki szombathelyi sajtótájékoztatóra Ledniczky Lívia, a kínálatot tovább gazdagító Merkaz Héber és Izraeli Kulturális Intézet igazgatója, aki hangsúlyozta: a program összeállításakor nemcsak Izrael Állam születésnapjára, hanem például a közelgő zsidó Újévre (ros hásáná) is gondoltak – ennek jegyében hajtogathatunk például almát a régi szokás szerint. De lesznek játékok, ismerkedhetünk a héber kalligráfiával, készíthetünk hamszát (aki nem tudja, majd megtudja, mi az), a szombatnyitás után részt vehetünk szombatlezáró szertartáson. Ledniczky Lívia hangsúlyozta: – És lehet szabadon kérdezni. Nincs rossz kérdés.

Sólet, méghozzá kóser

A Zsidó udvar programjai ingyenesek. Sugár Judit a sajtótájékoztatón elmondta: az esemény legnagyobb támogatója a MAZSIHISZ, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványhoz pedig sikerrel pályáztak. Vannak magántámogatóik, a szombathelyi önkormányzat pedig elsősorban infrastruktúrával járul hozzá a hitközség által megszervezett Zsidó udvar sikeréhez.

A részletes kínálat – ahogy mindig – benne van a Savaria Történelmi Karnevál programjában. De – ahogy Sugár Judit megjegyezte – biztos, hogy lesz meglepetés is. Azt már most elmondta: reményeik szerint kóser sóletet is kóstolhatunk a Zsidó udvarban. Budapestről érkezik, hiszen a kóser konyha követelményeinek nem egyszerű megfelelni.

forrás: Vas Népe

fotó: archív (nyugat.hu)

79 éve, 1944. július 4-én kezdődött meg a szombathelyi zsidók deportálása. Háromezer embert, köztük 613 gyereket hurcoltak Auschwitzba, és küldtek a halálba, pusztán származásuk miatt. Erre a tragédiára emlékeztek vasárnap a Batthyány téri imaházban.

Veszteség és gyarapodás: vasárnap az 1944-es deportálások szomorú évfordulójára emlékezik a helyi közösség, de nemrég új tagot is avattak a Szombathelyi Zsidó Hitközségben.

Miközben közeledik a szombathelyi zsidóság 79 évvel ezelőtti elhurcolásának évfordulója, és az ebből az alkalomból tartandó július 2-i megemlékezésre készül a közösség, olyasmi történt, amire szintén nyolc évtizede nem volt példa. A 12 éves Kira bát micváját – névadóját – ünnepelték Szombathelyen, aki ezzel teljes jogú tagjává vált a zsidó egyháznak. Büszkék rá, hiszen a helyi zsidóság megmaradását, megújulását jelentheti az új generáció megjelenése a hitközségben.

A holokauszt tragédiájára, a szombathelyi zsidóságot ért veszteségekre minden évben emlékeztetnek: 1944. július 3-án kezdődött meg a deportálás, amelynek során több mint háromezer zsidó embert hurcoltak el a városból és környékéről Auschwitzba. Idén július 2-án, vasárnap 11 órától tartják a megemlékezést a Batthyány téri imateremben.

szöveg: Haitzmann Ágnes, fotó: Bonyhádi Zoltán

Vajon mi mindenen múlik, hogy valaki gyermekként, vagy akár felnőttfejjel visszatalál-e családja gyökereihez? A Szombathelyi Zsidó Hitközség legújabb tagja, a 12 éves Borbándi Kira történetében ott van a válasz.

Szombathelyen járt pénteken az azóta Mazsihisz-elnökké választott Grósz Andor, aki kiemelt figyelmet kíván fordítani a vidéki hitközségekre és a fiatalságra. Együtt gyújtott gyertyát a szombathelyi közösséggel: a hitközség legújabb tagja, a 12 éves Kira bát micváját, vagyis névadóját ünnepelték.

Grósz Andor – akit Sugár Judit hitközségi elnök köszöntött – a pénteki gyertyagyújtás után elismerően szólt a szombathelyiekről. Mint mondta, örömteli, hogy vannak fiatalok, akik saját elhatározásból csatlakoznak ehhez az összetartó közösséghez, ahol remélhetőleg ők lesznek azok, akik a jövőt biztosítják a helyi zsidóság számára.

Az azóta megválasztott elnök arról is beszélt a Batthyány téri Bernstein Béla Kulturális Központban, hogy egységes, békés, nyugodt közösséget kíván építeni. Az orvosként dolgozó, a honvédségnél tábornoki rendfokozatig jutó professzor a nehéz helyzetben lévő neológ zsidóságért szeretne munkálkodni. Kiemelte, hogy a vidéki hitközségekre az eddiginél nagyobb figyelmet kíván fordítani, hiszen távol vannak a fővárostól, ember- és forráshiánnyal küzdenek. Úgy tervezi, külön szervezeti egységet hoz létre a vidéki zsidóság ügyeinek segítése érdekében. Helyzetükről, problémáikról a helyszínen kíván tájékozódni, első kézből szeretne informálódni, hogy a lehető legjobb megoldások szülessenek – jegyezte meg. Hozzátette azt is, hogy fontos megszólítani a fiatalságot, ebben is a vidékiek segítségére lesz.

Szöveg: Haitzmann Ágnes / fotó: Kardos Tamás

Dokumentumfilm készül a szombathelyi zsidó temetőről a londoni székhelyű Zsidó Örökség Alapítvány pályázati programjának köszönhetően. A szombathelyi hitközség Magyarországról egyedüliként vesz részt a hét európai országot érintő projektben, melynek célja a zsidó temetők megőrzése, megismertetése, oktatási, turisztikai, művészeti célú fejlesztése.

A szombathelyi zsidó temető az 1820-as években létrehozott, 1881-től neológ és ortodox sírkert. A telket a szombathelyi zsidóság Batthyány Fülöp hercegtől vásárolta meg az akkori Szentmárton község Szőkeföldnek nevezett részén. A zárt kerítéssel védett izraelita temető ma Szombathely belvárosában, a Vásárcsarnok mögött található.

Közösen ünnepelt több dunántúli zsidó hitközség  Szombathelyen: Tu bisvát, vagyis a fák újéve alkalmából cédrust ültettek, gyümölcsöt fogyasztottak, és meghallgatták Darvas István főrabbi tanítását. Egy fontos tanulságot is levontak: a kis létszámú közösségek számára meghatározó élmény nagy társaságban megélni a zsidó ünnepeket, egymás erősítése létkérdés.

A hátrányos megkülönböztetést nem sikerült mind ez ideig törölni az emberiség GPS-éből. Pedig képesek vagyunk rá, hogy végleg kiiktassuk a sátáni (útvonal)tervet.

2022. október 27-én a Tom Lantos Intézet és az Izraeli Kulturális Intézet a dunántúli zsidó közösségekről tartott konferenciát. A rendezvényen a szombathelyi, székesfehérvári, siófoki, kővágóörsi zsidóság múltjával és jelenével ismerkedhetett a közönség történészek és a közösségek képviselőinek előadásain keresztül. Az eseményen bemutattuk a hitközség múzeumában látható, a szombathelyi zsidóság történetét összefoglaló kiállítást.