Június 20–21-én különleges, szinte történelmi esemény részesei lehettünk Szombathelyen: bat micva ünnepséget tartottunk – az elsők egyikét a holokauszt óta Nyugat-Magyarországon. Nemcsak egy lány nagykorúvá válását ünnepeltük, hanem egy mély közösségi élményt is, ami újraélesztette a zsidó jelenlét hangját ebben a sokat próbált térségben.

V. Tóth László festőművész két, a szombathelyi zsidó templomot ábrázoló alkotása a Vasvári Békeház Képzőművészeti Gyűjteményéből a Szombathelyi Zsidó Hitközséghez került.

Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész kezdeményezésére Vasvár Város Önkormányzata mint tulajdonos, hosszú letétbe helyezte a műveket, melyek mostantól a hitközség székházának előadótermében láthatók.

Sétára indultak a Berzsenyi-könyvtár helytörténeti klubjának tagjai a szombathelyi zsidó temetőben hétfő délután. A sírkert nemcsak az izraelita közösség szent helye, hanem kulturális és művészeti értéket képvisel, valamint várostörténeti jelentősége is van.

A zsidó vallással és kultúrával ismerkedtek az AGORA munkatársai a Szombathelyi Zsidó Hitközség imatermében, múzeumában és a Szemtől szemben kiállításon.

A Német Birodalom területén elsőként Burgenlandból, azon belül is Boldogasszonyról (Frauenkirche) űzték el a zsidókat 1938 márciusában, nem sokkal az Anschluss után. Ausztria legkeletibb tartománya mintegy „kísérleti terepe” volt a nácik zsidók elleni fellépésének, s miután nemzetközi tiltakozás nem követte, az antiszemita intézkedések egyre fenyegetőbbé váltak. Burgenland zsidó lakossága nagyrészt elpusztult, kisebb részük külföldre menekült, de vissza szinte senki sem tért közülük a háború után. Hogyan viszonyultak az osztrákok saját zsidóságukhoz 1920 és 1945 között? Mennyire vert gyökeret körükben a nemzetiszocializmus eszméje és mekkora felelősség terheli Ausztriát a holokausztért? Burgenland példáján erről szól a beszélgetés, amely számos megdöbbentő eseményt és információt tartalmaz. Vendégünk a magyar származású történész, dr. Gerhard Baumgartner, az Osztrák Ellenállás Dokumentációs Központja (DÖW) korábbi tudományos igazgatója.

Konferenciával emlékeztek 2025. március 24-én 80 évvel ezelőtt történt rohonci mészárlásra. 1945. március 24.-éről 25.-ére virradó éjszaka több mint 180 zsidó munkaszolgálatost gyilkoltak meg bestiális kegyetlenséggel a rohonci Batthyány-kastély közelében. A tragédia körülményei máig tisztázatlanok, a tömegsírt azóta sem sikerült megtalálni. A szimpóziumon három előadás hangzott el a felejtés elleni küzdelem jegyében.

Zeitler Ádám rabbijelölt, doktorandusz a Lauder Javne Zsidó közösségi iskola főigazgatójának előadása

Darvas István főrabbi és Toronyi Zsuzsanna muzeológus előadásával kezdetét vette csütörtökön a Zsidó Szabadegyetem tavaszi szemesztere. A nyolc alkalomból álló sorozat első rendezvényén bemutatták az Ahogy a hegyen mutattam című könyvet is, amelyben a szerzők a Tóra szövegeit állítják párba zsidó műtárgyakkal.