Még mindig hiányzik az a 630-nál is több zsidó gyerek Szombathelyről, akit ’44-ben hurcoltak el. Most hiányzik igazán! Kelbert Krisztina tartott előadást nemrég a holokausztban ellopott generációról, szavaira tömött teremnyi hallgatóság volt kíváncsi.
Mindössze egyetlen fotó őrizte meg az író, újságíró, műfordító Adorján Andor arcát, aki 1883-ban Lakenbacher Andor néven született Szombathelyen. Róla szólt a Zsidó Szabadegyetem legutóbbi előadása, amelyben Tüskés Anna irodalomtörténész elevenítette fel a máig alig ismert, Franciaországban karriert befutott „vérbeli újságíró” életét.
Kaufbeuren és Szombathely testvérvárosi kapcsolata már több mint három évtizedes múltra nyúlik vissza. A vasi megyeszékhely, és az ugyancsak izgalmas múltú bajor kisváros közti barátság azon nem túl nagy számú testvérvárosi kapcsolatok közé tartozik, amelyekben nem csupán politikusi delegációk látogatják egymást, hanem civil tömörülések, egyesületek, énekkarok, sportegyesületek, egyházi, vallási közösségek és nem utolsó sorban magánemberek kisebb-nagyobb csoportjai közötti élénk kapcsolattartása jellemzi.
Szeptember 21-én is egy ilyen csoport érkezett Szombathelyre a Kaufbeureni Turisztikai és Testvérvárosi Egyesület valamint a Szombathelyi Turisztikai és Testvérvárosi Egyesület szervezésében. A mintegy 50 fős csoport Szombathely és környékének nevezetességei mellett Keszthellyel és a Balaton vidékével is megismerkedett.
A magyar és német szervezők Szombathely egykori és mai zsidóságának kultúráját és emlékeit is meg akarták ismertetni a résztvevőkkel, így Spiegler Tibor vezetésével a csoport meglátogatta a Bernstein Béla Kulturális Központot, ahol az imateremben a zsidó vallási hagyományokba, a kiállításon pedig a szombathelyi zsidóság történetébe nyerhettek bepillantást az érdeklődők.
A látogatás a Zsidó Kultúra Házában, a Szemtől Szemben c. kiállításon folytatódott. “Példaértékű az, amit itt látunk. Európai kitekintésben is ritka az, hogy ilyen jól szerkesztett és átgondolt, és nem utolsó sorban ilyen fantasztikus alapanyagra épült fotókiállítás mutassa be egy város tragikus módon elhurcolt és elpusztított zsidóságának kultúráját és hagyományait.” osztotta meg velünk gondolatait Ernst Holy, a Kaufbeureni Testvérvárosi Egyesület elnöke.
Szöveg: Szabadfi Zoltán
Tíz éve, 2013-ban nyitott ki először a Zsidó udvar Szombathelyen, a Savaria Történelmi Karneválon. A Zrínyi utca 17-ben – és a közeli imateremben – az idén is sokféle nívós esemény várja a karneválozókat: a koncertektől a nyitott szombatfogadáson át a kultúrtörténeti előadásig és a hummuszkóstolásig.
A programot kezdettől szervező Szombathelyi Zsidó Hitközség most először tartott a Zsidó udvar kínálatáról sajtótájékoztatót. A Zrínyi utca 17-ben – az egykori zsidó elemi iskola ma a Zsidó Kultúra Háza, ahol a Szemtől szemben kiállítás is látható – Sugár Judit, a hitközség elnöke mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy tíz éve ifj. Polgár Tibor és Kulhay András ötlete volt, hogy karneválidőben nyissák meg az épület hangulatos udvarát a közönség előtt. Az ötlet bevált.
Kultúra, vallás, Izrael 75
A kultúra, a vallás és a 75. születésnapját ünneplő Izrael Állam bemutatása-köszöntése köré szerveződnek a programok augusztus 24-étől 26-áig. Az első nap délutánján Pados Gábor, az Irokéz Gyűjtemény tulajdonosa nyitja meg az Új Irokéz Galériában azt a kiállítást, amely elsősorban a képtári gyűjtemény zsidó kötődésű alkotásaiból válogat. A 75 éves Izrael Államot köszöntő tárlat anyagának összeállítására Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész kapott fölkérést, a Vasváron őrzött vasi képzőművészeti gyűjteményre is alapoz.
Bíró Esztert Jávori Fegya kíséri, jön Kukorelly Endre
A Zsidó udvar zenei, irodalmi kínálatáról a szervezőtársnak fölkért Katona Izabella beszélt. Csak néhány név a programból: énekel Bíró Eszter – akit ezúttal Jávori Fegya kísér –, lesz Péterfy Bori & Love Band-koncert; föllép a David Klezmer Quintet; ígérkezik beszélgetés Kukorelly Endrével, Veiszer Alindával (most nem ő kérdez, hanem ő kap kérdéseket).
Hajtogassunk újévi almát!
Budapestről érkezett a csütörtöki szombathelyi sajtótájékoztatóra Ledniczky Lívia, a kínálatot tovább gazdagító Merkaz Héber és Izraeli Kulturális Intézet igazgatója, aki hangsúlyozta: a program összeállításakor nemcsak Izrael Állam születésnapjára, hanem például a közelgő zsidó Újévre (ros hásáná) is gondoltak – ennek jegyében hajtogathatunk például almát a régi szokás szerint. De lesznek játékok, ismerkedhetünk a héber kalligráfiával, készíthetünk hamszát (aki nem tudja, majd megtudja, mi az), a szombatnyitás után részt vehetünk szombatlezáró szertartáson. Ledniczky Lívia hangsúlyozta: – És lehet szabadon kérdezni. Nincs rossz kérdés.
Sólet, méghozzá kóser
A Zsidó udvar programjai ingyenesek. Sugár Judit a sajtótájékoztatón elmondta: az esemény legnagyobb támogatója a MAZSIHISZ, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványhoz pedig sikerrel pályáztak. Vannak magántámogatóik, a szombathelyi önkormányzat pedig elsősorban infrastruktúrával járul hozzá a hitközség által megszervezett Zsidó udvar sikeréhez.
A részletes kínálat – ahogy mindig – benne van a Savaria Történelmi Karnevál programjában. De – ahogy Sugár Judit megjegyezte – biztos, hogy lesz meglepetés is. Azt már most elmondta: reményeik szerint kóser sóletet is kóstolhatunk a Zsidó udvarban. Budapestről érkezik, hiszen a kóser konyha követelményeinek nem egyszerű megfelelni.
forrás: Vas Népe
fotó: archív (nyugat.hu)
79 éve, 1944. július 4-én kezdődött meg a szombathelyi zsidók deportálása. Háromezer embert, köztük 613 gyereket hurcoltak Auschwitzba, és küldtek a halálba, pusztán származásuk miatt. Erre a tragédiára emlékeztek vasárnap a Batthyány téri imaházban.
Veszteség és gyarapodás: vasárnap az 1944-es deportálások szomorú évfordulójára emlékezik a helyi közösség, de nemrég új tagot is avattak a Szombathelyi Zsidó Hitközségben.
Miközben közeledik a szombathelyi zsidóság 79 évvel ezelőtti elhurcolásának évfordulója, és az ebből az alkalomból tartandó július 2-i megemlékezésre készül a közösség, olyasmi történt, amire szintén nyolc évtizede nem volt példa. A 12 éves Kira bát micváját – névadóját – ünnepelték Szombathelyen, aki ezzel teljes jogú tagjává vált a zsidó egyháznak. Büszkék rá, hiszen a helyi zsidóság megmaradását, megújulását jelentheti az új generáció megjelenése a hitközségben.
A holokauszt tragédiájára, a szombathelyi zsidóságot ért veszteségekre minden évben emlékeztetnek: 1944. július 3-án kezdődött meg a deportálás, amelynek során több mint háromezer zsidó embert hurcoltak el a városból és környékéről Auschwitzba. Idén július 2-án, vasárnap 11 órától tartják a megemlékezést a Batthyány téri imateremben.
szöveg: Haitzmann Ágnes, fotó: Bonyhádi Zoltán
Szombathelyen járt pénteken az azóta Mazsihisz-elnökké választott Grósz Andor, aki kiemelt figyelmet kíván fordítani a vidéki hitközségekre és a fiatalságra. Együtt gyújtott gyertyát a szombathelyi közösséggel: a hitközség legújabb tagja, a 12 éves Kira bát micváját, vagyis névadóját ünnepelték.
Grósz Andor – akit Sugár Judit hitközségi elnök köszöntött – a pénteki gyertyagyújtás után elismerően szólt a szombathelyiekről. Mint mondta, örömteli, hogy vannak fiatalok, akik saját elhatározásból csatlakoznak ehhez az összetartó közösséghez, ahol remélhetőleg ők lesznek azok, akik a jövőt biztosítják a helyi zsidóság számára.
Az azóta megválasztott elnök arról is beszélt a Batthyány téri Bernstein Béla Kulturális Központban, hogy egységes, békés, nyugodt közösséget kíván építeni. Az orvosként dolgozó, a honvédségnél tábornoki rendfokozatig jutó professzor a nehéz helyzetben lévő neológ zsidóságért szeretne munkálkodni. Kiemelte, hogy a vidéki hitközségekre az eddiginél nagyobb figyelmet kíván fordítani, hiszen távol vannak a fővárostól, ember- és forráshiánnyal küzdenek. Úgy tervezi, külön szervezeti egységet hoz létre a vidéki zsidóság ügyeinek segítése érdekében. Helyzetükről, problémáikról a helyszínen kíván tájékozódni, első kézből szeretne informálódni, hogy a lehető legjobb megoldások szülessenek – jegyezte meg. Hozzátette azt is, hogy fontos megszólítani a fiatalságot, ebben is a vidékiek segítségére lesz.
Szöveg: Haitzmann Ágnes / fotó: Kardos Tamás
Dokumentumfilm készül a szombathelyi zsidó temetőről a londoni székhelyű Zsidó Örökség Alapítvány pályázati programjának köszönhetően. A szombathelyi hitközség Magyarországról egyedüliként vesz részt a hét európai országot érintő projektben, melynek célja a zsidó temetők megőrzése, megismertetése, oktatási, turisztikai, művészeti célú fejlesztése.
A szombathelyi zsidó temető az 1820-as években létrehozott, 1881-től neológ és ortodox sírkert. A telket a szombathelyi zsidóság Batthyány Fülöp hercegtől vásárolta meg az akkori Szentmárton község Szőkeföldnek nevezett részén. A zárt kerítéssel védett izraelita temető ma Szombathely belvárosában, a Vásárcsarnok mögött található.
