Adorján Andor író, műfordító, újságíró
(Szombathely 1883. május 27. – Eaubonne 1966. március 15.)
Lackenbacher Andor néven született. Jogot és bölcsészetet hallgatott Budapesten, majd a párizsi Sorbonne-on. 1905 és 1910 között a Pesti Napló tudósítója, majd 1910-től 1919-ig az Est munkatársa volt. 1911-ben adták ki első fordításkötetét. Társszerzőként közreműködött a Nagy francia forradalom és Napóleon című három kötetes történelmi munkában is. 1912-1917 között kilenc további kötete jelent meg. Rendszeresen publikált a Nyugat-ban azután is, hogy 1919-ben Párizsba költözött.
Saját tulajdonú hírügynökséget alapított 1921-ben. Hírlapíróként számos francia, német és svéd újság és folyóirat munkatársa. A magyar irodalom és a magyar kultúra franciaországi népszerűsítője volt. Írásai német és svájci lapokban is megjelentek. Franciára fordította Molnár Ferenc jelentősebb munkáit, amelyek közül a Pál utcai fiúk és a Liliom több kiadást is megért. A második világháború után Magyarországon már nem volt lehetősége publikálni.
A Párizs melletti Eaubonne-temetőjében nyugszik.