73 évvel ezelőtt mintegy 4 ezer zsidót hurcoltak el a városból. Rájuk emlékeztek vasárnap gyászszertartással, imával és koszorúzással. A megemlékezésen a gyászszertartást Radnóti Zoltán főrabbi és Fekete László főkántor vezette.
Gyászszertartással kezdődött a Szombathelyi Zsidó Hitközség megemlékezése a holokausztról, ahol a Szombathelyről és környékéről elhurcolt mártírokra és a deportálások 73. évfordulójára emlékeztek. A magyar és izraeli himnusz után Merklin Ferenc Radnóti Miklós Gyökér című versét mondta el. – Ismét eljött az év első júliusi vasárnapja, amikor megemlékezünk mártírjainkról.
– Hitközségünk legnagyobb ünnepei, megemlékezései közé tartozik a mai nap, amelyet 73 év óta minden évben rendszeresen megtartunk. Mi már nem sok mindent tudunk elmondani, most helyettünk kellene másoknak beszélni róla, így hát én azt szeretném kérni önöktől, hogy egyperces néma vigyázállással adózzunk azoknak az emléke előtt, akiknek nem lehetett jövőjük, akik nem élhettek teljes életet. Ez idő alatt mindenki fohászkodjon saját örökkévalójához, a soha többé ígéretéhez – szólt a jelenlévőkhöz Márkus Sándor, a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnöke.
Dr. Katona Attila történész, a Szombathelyi Zsidó Hitközség tiszteletbeli tagja hosszasan értekezett arról, hogy mi vezetett a tragédiához, de szót ejtett arról is, mi a helyzet ma, a sajnos nagyon is létező antiszemitizmussal. – Az emlékezet 4228 főben jelölte meg a Szombathelyről elhurcolt mártírok számát, a tudományos kutatás kicsit kisebb számot mond, de a tragédia mélységét ugyanakkorának látja – hangsúlyozta a történész, majd hozzátette: nem a középkor villant fel 1944 nyarán a város történelmében, hanem a város száz-éves polgárosodása ért véget. Szombathely már soha nem lehet olyan, mint 1944 előtt volt.
A gyászszertartást Fekete László főkántor és Radnóti Zoltán főrabbi vezette. Utóbbi felidézte Szijjártó Péter külügyminiszter szavait, aki a minap azt mondta az izraeli nagykövetnek, hogy: „a történelmi tényeket tiszteletben kell tartani, márpedig a történelmi tények úgy szólnak, hogy Horthy Miklós tevékenységéhez pozitív, ugyanakkor kiemelkedően negatív időszakok is tartoznak.” A külügyminiszternek igaza van, hiszen volt három hónap pozitív időszaka, amikor nem voltak zsidótörvények, utána viszont 24 éven keresztül egymás után írta alá őket – fogalmazott a főrabbi, majd hozzátette: mindannyiunknak, akik itt élnek a Kárpátok ölelésében, ugyanaz a történelme, mindegy, hogy zsidók vagyunk vagy keresztények. Ismernünk és tudnunk kell, mi a közös történelmünk, hiszen egy ország vagyunk és egy közösség. A holokauszt nem 1944-ben kezdődött, hanem akkor, amikor a kormányzó három hónapos regnálása után aláírta az első zsidótörvényt, amikor jöttek a karikatúrák, amikor átalakult a közbeszéd. Az ember szavai egyaránt jelenthetnek halált és életet is. Az egyik legbölcsebb zsidó ember, Salamon király háromezer évvel ezelőtt leírta a Példabeszédek könyvében: „Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és ki melyiket szereti, annak gyümölcsét eszi.” Élet és halál azon múlik, mit beszélünk, kire mutatunk rá, kire kacsintunk, kinek a háta mögött súgunk össze. A szertartás után a Batthyány téri emlékfalnál koszorúztak, majd gyászimát mondtak a Bercsényi utcai temetőben, a mártírok és a munkaszolgálatosok emlékművénél.
A Szombathelyi Televízió összefoglalója:
Forrás: Vas Népe (szerző: Budai Dávid, fotó: Unger Tamás)