Szakértelmét, tudását mindig önzetlenül adta tovább, magánéletében azonban zárkózott volt; pályája ezért nem olyan közismert, mint érdemei indokolnák, olvasható az életrajzában. Pedig a Király utcában már több mint tíz éve naponta üdvözölhetjük Kraszna-Krausz Andort. Eljött az üdvözlésére a Magyar Hollywood Tanács elnöksége is.
Kraszna-Krausz Andor 1904. január 12-én született Szombathelyen, a Király utca 5. szám alatti házban Krausz Adolf és Rosenberger Irén gyermekeként, olvasható a Szombathelyi séták – Tudósok, művészek nyomában című sorozat negyedik, 2003-as leporellójában. A kiadó az önkormányzat, a Tourinform Iroda és a vasi múzeumi igazgatóság közreműködésével. Szigeti Kilián, Bárdosi Németh János, Kraszna-Krausz Andor, Weöres Sándor, Békefi Antal, Gáyer Gyula, Gazdag Erzsi – ők a leporelló főszereplői, lapról lapra, utcáról utcára, Szombathelyen.
Abban, hogy a világhírű fotóesztétát, Kraszna-Krausz Andort (1904-1989) szülővárosa, Szombathely visszahozta a feledésből, anno nagy szerepe volt a fáradhatatlan helytörténésznek, Orbán Róbertnek. A Szombathelyi séták-füzetben olvasható Kraszna-Krausz-életrajzot Feiszt Márk jegyzi. A szöveghez választott mottót Kraszna-Krausz 1979-ben, a Kultúrpreis átvétele alkalmával mondta el: Saját életünk csak merő folytatása és kiteljesítése elődeink életének. Csak egy láncszem vagyunk, soha nem teljesen új kezdet és – reménykedjünk – nem a vég. Az életrajzi összefoglaló szerint Kraszna-Krausz (illetve eredetileg Krausz) Andor tehetsége korán megmutatkozott: 12 évesen már amatőr fényképészként tartották számon. A szombathelyi premontrei gimnáziumban érettségizett 1922-ben, aztán jogot hallgatott Pesten. Közben rendszeresen jelentek meg írásai, kritikái, filmes szakcikkei avantgárd lapokban. 1923-ban Münchenbe költözött, hogy egyetemi közegben tanulhasson fotózást és filmezést. Zsidó és magyar kötődését a Kraszna-Krausz névvel juttatta kifejezésre: az előtagot 1925-ben vette föl. 1926-tól 1936-ig a Filmtechnik című német lap szerkesztője volt. Az erősödő zsidóellenesség, zsidóüldözés elől útnak indulva, 1937-ben politikai menekültként érkezett Londonba a feleségével. A következő évben létrehozták a Focal Presst, Kraszna-Krausz 1978-ig vezette a máig működő kiadót. Ő jelentette meg elsőként a fényképészetet az alapoktól bemutató kézikönyvet. Ugyancsak Londonban 1979-ben hozta létre a máig működő Kraszna-Krausz Alapítványt. Többezres szakkönyvgyűjteményét a bradfordi Brit Fényképészeti, Film és Televízió Múzeumnak adományozta; a múzeumban 1997-ben önálló kiállítás nyílt tiszteletére és emlékezetére.
Szombathelyen, a Király utcai szülőház falán Kraszna-Krausz Andor születésének centenáriumán, 2004-ben helyezték el az önkormányzat emléktábláját. Veres Gábor szobrászművész alkotása minden bizonnyal azt a Kraszna-Krausz Andort ábrázoló fotográfiát (pipával, mosolyogva) veszi alapul, amely a Szombathelyi séták-leporellóban is látható.
Vagyis a belvárosban járva akár naponta találkozhatunk vele, bár a megszokás nagy úr, néha hasonlóvá válik a felejtéshez. Most az egy éve civil alapon létrehozott Magyar Hollywood Tanács hívta föl Szombathely figyelmét világhírű szülöttére: Kraszna-Krausz Andor 114. születésnapján (ahogy arról beszámoltunk) dr. Puskás Tivadar polgármester és Bokor Balázs, a tanács elnöke együtt helyeztek el koszorút az emléktáblánál, ahol elhangzott: Kraszna-Krausz Andor a 80-as évek közepén még megfordult Szombathelyen: eljött a gimnáziumi osztálytalálkozójára. A koszorúzás után Bokor Balázs előadással bizonyította, hogy Hollywoodban mindent nem old meg, de sokat segít, ha valaki tud magyarul.
Forrás: Vas Népe, szerző: Ölbei Lívia